Ma találkoztunk először élőben. Előtte is camoztunk párszor(najó kétszer). Tegnap este,meg ma hajnalban végig beszélgettünk. Aztán végül is,megkérdezte,hogy nem-e találkoznánk...ma találkoztunk. A vizsla parkban beszéltük meg. Ezer meg egy ember mászkált ott. Nem is tudtam,hogy mibe jön,hogy milyen színű pólót kell keresnem...eleve a másik irányba is néztem mindig,ahonnét jött. Aztán valami női megérzés alapján,vagy nem is tudom mitől,a másik irányba néztem. És ott jött. Már messziről mosolygott. Nem láttam tisztán,hogy Ő az először,de amikor elkezdett mosolyogni,már tudtam,hogy Ő az. Aztán elkezdtünk sétálgatni. Először full csönd volt,meg se szólaltunk szinte. Aztán így beindult a beszélgetés. Így is nagyon kedves volt,nem csak msn-en az. Mindig zavarba jött amikor ránéztem. Édes volt. Aztán találkoztunk egy kis sráccal, aki úgy löktek a rizsát,hogy mi majdnem beszartunk a röhögéstől.Aztán eleredt az eső is,majd miután elállt,elmentünk fagyizni. Nem engedte,hogy én fizessek. Aztán elnyalogattuk. Sétálgattunk még egy kicsit,aztán elmentünk azokhoz a hintákhoz,ahol a másikkal annyit szoktunk régen anno még lenni. Ott voltunk,és néztük egymást,és beszélgettünk. Aztán menni kellett buszra. Oda mentünk,meg találtuk. Aztán elköszöntünk. Ekkor rám nézett,és megszólalt:"Azért egy ölelést kaphatok?...meg egy puszit is?...csak arcra!.."...és persze hogy megkapta. Olyan szorosan,és hosszan ölelt magához,hogy még mindig érzem az illatát magamon. Remélem ebből még sok ilyen találka lesz...csak sokkal több eseménnyel,és élménnyel (L)

Címkék: lájf