Elengedem,már csak egy szép emlékként nézek majd rá.

Original (romaji)

Kagayaku koto sae wasureta machi wa [Neon] no kouzui Muyuubyou no mure
Kusatta yabou no fukitamari no naka Miageta yozora o kirikizande ita [biru]

Yume no nai Kono sekai

Kagayaku hoshi sae mienai tokai de Yozora ni owari o sagashimotomete
Kono yo ni kazashita hosoi yubisaki Kotae o sagashimotomete iru

Yurete yurete ima kokoro ga Nanimo shinjirarenai mama
Saite ita no wa my rosy heart
Yurete yurete kono sekai de Ai suru koto mo dekinu mama
Kanashii hodo Azayaka na Hanabira no you ni

ROSIER Ai shita [kimi] ni wa ROSIER Chikadzukenai
ROSIER Dakishimerarenai ROSIER Itoshisugite

I've pricked my heart

By the time I knew, I was born
Reason or quest, not being told
What do I do. What should I take
Words "God only knows" won't work for me
Nothing starts Nothing ends in this city
Exists only sever lonesome and cruel reality
But still I search for light
I am the trigger. I choose my final way
Whether I bloom or fall, is up to me

I am the trigger

Yurete yurete ima kokoro ga Nanimo shinjirarenai mama
Saite ita no wa my rosy heart
Yurete yurete kono sekai de Ai suru koto mo dekinu mama
Hakanaku chitte yuku no ka Hanabira na no ka

ROSIER Ai shita [kimi] ni wa ROSIER Chikadzukenai
ROSIER Dakishimerarenai ROSIER Jibun sae mo

"I am the trigger"

Hungarian version

Egy város, elfeledett ragyogással
Neonfények áradatában,
Alvajárók özönlenek utcáin
Romlott ambícióik hóviharában
S épületek, melyek darabokra szaggatják az eget.

Se álmok, se remények ebben a világban

Ebben a városban nem látszik a csillagok halvány ragyogása
A vég után kutatok az éjsötét égbolton
Karcsú ujjak tartják az eget felettem ezen az éjszakán,
S én csak keresem a választ tovább….

Bizonytalan lelkem nem hihet akármiben,
Az én szívem nyílt ki, mint a szirmot bontó virág.
Ebben a világban nem létezhet a szerelem,
Mint szomorúan szálló virágszirmok a szélben.

ROSIER, te vagy, kit szerettem, ROSIER, sosem érhetlek már el.
ROSIER, nem ölelhetlek szorosan, ROSIER, túlságosan szerettelek.

Keresztüldöftem a szívem….

Az idő múlásával megértettem, mikor megszülettem
Se ok, se magyarázat, minden néma volt
Mi a dolgom, mit kell tennem?
A szavak „csak Isten tudja”, nem segít nekem
Semmi sem kezdődik, vagy ér véget ebben a városban
A létezés, mi elválasztja a magányt és a kegyetlen valóságot
De még mindig keresem a fényt
Én vagyok az ok, én választottam a végső utam.
Akár felemelkedek, akár elbukom, mindegy már nekem.

Én vagyok az ok

Bizonytalan lelkem nem hihet akármiben
Az én szívem nyílt ki, mint a szirmot bontó virág.
Ebben a világban nem létezhet a szerelem,
Vajon ez is elfoszlik majd, mint a gyönge virágszirmok?

ROSIER, téged szerettelek, ROSIER, már sosem érhetlek el
ROSIER, nem ölelhetlek szorosan, ROSIER, nem hihetek már magamban…

Én vagyok az ok